Miért tisztítsunk levegőt
Légszükséglet. „Mindig azt mondtam, hogy az élethez három dolog kell: élelem, víz és levegő. Evés nélkül akár egy hónapig, víz nélkül egy hétig is ki lehet bírni, na de levegő nélkül…?” – mondja mosolyogva Schlemmer László, a Supair-Lux Kft. ügyvezető igazgatója. A Haditechnikai Intézet egykori fejlesztési igazgatója ezredesként ment nyugdíjba 2001-ben, de szeretett volna valami hasznosat csinálni. A több találmányáról is ismert dr. Földi Tivadarral, a BME egykori tanárával dolgozták ki az új elven működő légszűrő berendezés alapjait, amely ventilátor vagy bármilyen más mozgó alkatrész nélkül, molekulaszinten gyűjti össze a levegőből az egészségre káros szennyeződést. A Supair-Lux készüléke molekulaszinten szedi össze a levegőből a szennyeződést, és a működési elve miatt ionizátorként is működik. A légszűrő nemcsak a füstöt, hanem az aeroszol- és illatanyagokat is összegyűjti a levegőből, akárcsak a dízelkorom mikroszemcséit. Az eszköz elektromos teljesítményfelvétele a levegő szennyezettségének függvényében változik. Száz köbméter levegő megtisztításához például 12 wattra van szükség egy óra alatt, de ahogy a levegő tisztul, és csökken a töltéshordozó szennyeződések száma, úgy a teljesítményfelvétel is csökken. Ha a levegő ismét szennyezettebb lesz – például mert valaki rágyújt, vagy süt-főz a gép mellett –, a teljesítmény ismét megugrik 2-3 wattal, ahogy a készülék tisztítani kezdi a levegőt. Ilyenkor a szűrő nemcsak a szennyező anyagot köti meg, hanem a szagokat is eltünteti. A cégnél többféle mérést is végeztek, amik igazolták: működik. A légszűrő egy óra alatt 42 százalékkal csökkenti a baktérium és 75 százalékkal a gombaspóra jelenlétét a levegőben. Tovább a teljes cikkhez: Forrás
* * *
Az asztma kiváltó okai. Az úgynevezett hiperreakciót, tehát a túlérzékeny választ kiválthatják különböző allergének, por, légszennyeződés, füst, vegyszerek vagy mesterséges illatanyagok, erős fizikai vagy érzelmi terhelés, bizonyos gyógyszerek, nagyon hideg levegő, valamint akár egy könnyű fertőzés, nátha is. Ennek fényében erősen veszélyeztetettnek számítanak a nagyvárosban lakók, a tartósan passzív dohányzást elszenvedők, a nagy mennyiségű túlsúllyal élők, valamint azok, akik olyan munkahelyen vagy környezetben dolgoznak, ahol sokat kénytelenek allergén anyagokkal érintkezni. Veszélyeztetettek továbbá a reflux betegségben szenvedők, hiszen a nyelőcsőbe visszacsorgó gyomorsav tovább irritálhatja a már amúgy is érzékeny légutakat. Forrás
* * *
A párás levegő a légúti betegségek melegágya. A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan, a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is. A téli időszakban gyakori náthás-, hurutos megbetegedések. Kialakulásukban a lakáson belüli levegő minősége épp úgy fontos szerepet játszik, mint a közösségekben terjedő baktériumok és vírusok. A beltéri levegőminőséget befolyásoló tényezők között, a biológiai szennyező anyagokat (gombaspórák, pollenszemek, baktériumok, vírusok, csótány, poratka, illetve háziállat eredetű allergének), mint súlyos tünetek kiváltó okait említi, melyek köhögést, mellkasi- és izomfájdalmakat okozhatnak, de kiválthatnak allergiás reakciót, asztmát is. Forrás
* * *
A levegő védelme és minősége. A porszennyezés. Az emberi élet minőségét alapvetően meghatározza a levegő tisztasága. A szennyezőanyagok közvetlenül veszélyeztetik az emberi egészséget, károsítják a vegetációt, romboló hatást fejtenek ki épített környezetünkre. Az ózonkárosító anyagok kibocsátásával védtelenné tesszük földünket a kozmikus sugárzással szemben, az üvegházhatású gázok nagymértékű emissziója pedig felgyorsítja a klímaváltozást, amelynek környezeti hatásai beláthatatlanok. A levegő minőségét a közlekedés, a lakossági fűtés és az ipari tevékenységből származó szennyezések határozza meg, de a meteorológiai helyzettől függően időszakosan szerepe van a nagyobb távolságról érkező szennyezésnek is. A településeken a fűtési időszakban a nitrogén-oxid (NOx) és a kisméretű szállópor (PM10), nyáron a felszín közeli ózon szennyezettség jelenthet problémát. A kisméretű szálló por (PM10) országos kibocsátása a 90-es évek elejétől közel felére mérséklődött, eleinte erős, később csökkenő ütemben. Országos szinten még mindig az ipar, az energiatermelés és a lakosság a fő porszennyező, de a közlekedési szektor részesedése folyamatosan nő, és a települési levegőminőségben – a kibocsátás helyi jellege miatt – meghatározóvá vált. Meg kell jegyezni, hogy napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap ez a szennyezőanyag. Kutatási eredmények igazolták, hogy egészségügyi hatása sokkal komolyabb, mint korábban gondolták. Forrás
* * *
Vegyszerek, pollenek, szmog. A civilizáció vívmányai sokban megkönnyítik, színesebbé teszik a mindennapjainkat, ugyanakkor gyakorta az egészségünk látja kárát, hogy mind távolabb kerülünk a természettől. A vegyszerek, illó- és adalékanyagok térnyerésével egyre több család életét keseríti meg az allergia, és akkor még nem beszéltük a pollenekről, amit éppen a természet zúdít ránk az év szinte minden hónapjában. S ha itt a tél és fellélegzésben reménykedünk, akkor a szmog lendül támadásba. Amin nem tudunk változtatni, az a genetikai tényező. Ugyanis a betegek zömének családjában generációkon át követhető a hajlam, amit részben, vagy egészben átörökítenek ők maguk is. A külső, környezeti tényezőkön elméletileg tudnánk javítani. A pollenszám a gyomok, de különösen a parlagfű burjánzásakor több ezer fölé emelkedik, néhány éve 16 ezres pollenszámot is elértünk. Itt meg kell említeni, hogy a parlagfű hatását fokozhatja a levegőszennyezettség. Az emlékezetes Los Angeles-i nyári szmogriadó óta tudjuk, hogy ezekhez a partikulákhoz tapadva a pollenszemcsék sokkal könnyebben bekerülnek a nyálkahártyába, s ezáltal még súlyosabb formát öltenek a tünetek. Gyógyszer nélkül, amikor az allergiás beteg igyekszik mindent megtenni annak érdekében, hogy minél kevesebb allergént szedjen össze, minél kevesebbet tartózkodjon szabadban, s legalább éjszakára pollenmentessé tegye a környezetét. Becsukja az ablakokat, légkondicionált, tisztított levegőjű szobában alszik, minden este hajat mos, a szabadban védőszemüveget használ és igyekszik távol tartani magát minden olyan tevékenységtől, amikor a pollenszennyezettség nőhet. Természetesen ilyenkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a légkondicionáló berendezések szűrői rendszeres cserét, vagy tisztítást igényelnek! A mai szakirodalmi adatok alapján a kezeletlen szénanátha mellett nagyobb a lehetősége az asztma kialakulásának. Szót kell ejtenünk arról is, hogy a legyengült immunrendszer – súlyos betegség, kimerültség – védtelenné teszi a szervezetünket, könnyebben kapunk el fertőzést. Az allergia tulajdonképpen a szervezet túlzott reakciója bizonyos anyagokra. Ezt részben az is okozza, hogy rengeteg új tisztítószer, piperecikk kerül forgalomba. Egy idő után a szervezet már képtelen tolerálni a takarítás, mosás, tisztálkodás közben keletkezett vegyi hatásokat. (Dr. Márk Zsuzsanna allergológus) Forrás
* * *
Gyilkos részecskék Budapest levegőjében. Kis részecske-, szálló por-, aeroszol-, PM- (particulate matter) szennyezés – az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozunk ezekkel a fogalmakkal a hazai és a nemzetközi sajtóban. Ezek a nagyjából azonos fogalmak nem egy bizonyos anyagot vagy egy kémiai szerkezetet jelölnek, hanem fizikai tulajdonságot, halmazállapotot. A városi levegőben található kis részecskék (PM) egyrészt a közlekedés és a szél által felvert porból származnak. Ezek jelentős része azonban nem ártalmatlan por, mint nagyapáink idejében volt, hanem tele van olyan anyagokkal, amelyek korábban nem léteztek, vagy csak sokkal kisebb mennyiségben fordultak elő. Ezeket az anyagokat a közlekedés, az ipar és egyéb emberi tevékenység juttatja a környezetünkbe. A kis részecskék további jelentős hányada közvetlenül a dízelmotorokból származik. A dízeljárművek részecske-kibocsátása – melynek legnagyobb része korom – egy nagyságrenddel (azaz tízszer) több mint a benzinüzemű motoroké. A a fővárosban a részecskeszennyezés fő okozója a közlekedés. Az ábrából az is nyilvánvaló, hogy a belső kerületekben és a főutak környékén a legsúlyosabb a helyzet. Tudományosan igazolt, hogy szoros összefüggés van az allergiás, asztmás, illetve egyéb légzőszervi megbetegedések előfordulása és a légszennyezettség mértéke között. A PM légszennyezés, amely nagy mennyiségben tartalmaz rákkeltő, illetve a légzőrendszert károsító anyagokat, a gyerekek számára jelenti a legnagyobb kockázatot, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett. Az Amerikai Egyesült Államokban ezek a részecskék teszik ki a levegőben található rákkeltő anyagok 78 százalékát. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére. A legveszélyesebbek a már említett, 2,5 µm-nél kisebb, ún. ultrafinom részecskék, melyek légzőszerveink legmélyére is bejutnak, és onnan nem távoznak. További súlyos veszélyt jelent, hogy ezek a kis részecskék, a legkülönbözőbb szennyezőanyagokat tartalmazzák (pl.: kormot, káros szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet). Egy részük rákkeltő. Ezek a részecskék rátapadnak a növényi pollenek felületére, és magukat a polleneket is rendkívül agresszívvá, allergénekké teszik. Másrészt a pollenekkel együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe. Kiderült, hogy egy átlagos magyar ember, ha marad a jelenlegi szennyezési szint, több mint egy évet veszít az életéből a PM2.5 részecskeszennyezés következtében. Így e tekintetben Európában a harmadik legrosszabb helyet foglaljuk el. Budapesten a várható életvesztés elérheti a három évet is, ám szigorúbb határértékek betartásával ez az életvesztés a töredékére csökkenthető. A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag (nitrogénoxidok, szénmonoxid, kéndioxid, illékony szerves vegyületek stb.) is nagy mennyiségben található a főváros levegőjében. Mindezek az anyagok megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre. Az asztmás és tüdőrákos megbetegedésekben szerepet játszó legtöbb tényező – mint például a dohányzási szokások, munkaegészségügyi állapotok – az elmúlt évtizedben nem romlott, a közlekedés kivételével. Ezért állíthatjuk, hogy nagyrészt a légszennyezés következménye, hogy a fővárosban rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma. Sok aeroszolképző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet nem is ad meg egészségügyi határértéket a kis részecskék levegőbeli koncentrációjára, mert álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget. Forrás
* * *
